Albertirsa

Albertirsa város Pest megyében, a Ceglédi járásban.

Albertirsa címere Albertirsa zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Ceglédi
Jogállás	város
Polgármester	Fazekas László (független)
Jegyző	Kovács Zoltánné dr.
Irányítószám	2730
Körzethívószám	53
Népesség
Teljes népesség	12 532 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	167,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	72,96 km²

Fekvése

A Duna–Tisza közi homokhátság és a Monor-Irsai dombság találkozásánál fekszik. A város északi határában folyik a Gerje patak. A város határában védett természeti értékek, köztük Közép-Európa legnagyobb gyurgyalag-telepe található. A legközelebbi nagyobb város keletre Cegléd (14 km).

Megközelítése

Közúton elérhető a 4-es főúton; vonattal a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalon (Albertirsa vasútállomás).

Közélete

Polgármesterei

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,9%, református 6,9%, evangélikus 25,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,3% (23,4% nem nyilatkozott).^[13]

Nevezetességei

• Evangélikus templom és paplak az egykori Alberti területén. A templom a 18. századból, a paplak a 18. századból való. Itt született Tessedik Sámuel. Az alberti evangélikus egyházban őrzött szlovák nyelvű leírás szerint Váracskay András földesúr hívására 1711. szeptember 29-én Csányi György, Takács Mihály és Havram Pál elöljárók vezetésével, 24 szekérrel érkeztek Albertibe az első telepesek, és magukkal hozták Claudinyi Frigyes lelkészüket is. Az első, fából-sárból épített templomukat, lakóházaikat a Gerje-menti Marasztyi réten építették fel. 1763. június 28-án földrengés rázta meg a községet, melynek következtében a templom és sok lakóház is megrongálódott. A Mária Teréziától kapott királyi engedély birtokban Gegus Zakariás lelkész munkássága alatt 1774. április havában kezdték meg az új templom építését, melyhez Szeleczky Márton - Alberti földesura - a templom helyéül szolgáló telket és 30.000 db Albertin égetett téglát adományozott. Október 4-én Gegus Zakariás tette le az alapkövet. Az építkezést 1778 júl. 4-én fejezték be. A következő harmadik vasárnapon történt a felszentelés. A templom fennállásának 200. évfordulóján emléktáblán örökítették meg az alberti evangélikus egyháznál szolgált lelkészek és kántortanítók neveit.
• Irsai evangélikus templom (18. századi klasszicista stílusú, oltárképét Feszty Masa – Feszty Árpád lánya – készítette, Jézust ábrázolja nagy sokaság közepén, kitárt karokkal)
• Református templom (Irsa területén)
• Római katolikus templom Irsa területén (barokk stílusú, 1764)
• Zsinagóga (az egykori Irsa területén (klasszicista stílusú)
• Ybl Miklós által tervezett Szapáry-sírkápolna Alberti területén (neoromán stílusú, 1859)
• Szeleczky-Szapáry-kastély
• Faluház
• A város határában épült az ország legnagyobb teljesítményű transzformátor-állomása, amely az Ukrajnából ill. Oroszországból érkező nagyfeszültségű (750 kV-os) Albertirsa–Vinnicja-távvezeték fogadóállomása.
• Albertirsai Gyógyfürdő
• Ecsedi László Sportcentrum

Helyi autóbuszközlekedés

Járatok

• 2, 2A (Vasútállomás–Vasútállomás)

Helyközi járatok Albertirsán belül

• 67, 67A (Vasútállomás–Szentmártoni útelágazás)
• 96, 96A (Vasútállomás–5-ös kilométerkő)

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Albertirsa